Mindenkinek megvan a saját ritmusa. Szeretem, amikor egy-egy vezetett órán összehangolódik a csoport légzése és mozgása, de őszintén szólva nem tudnám így elképzelni a napi szintű gyakorlásomat. ?
Még a saját ritmusom sem állandó! Olykor már az első lélegzetvételnél nyugtázom, hogy ez ma egy kényelmes, csigatempójú félsorozat lesz, máskor a napüdvözletektől egészen a légzőgyakorlatokig kibillenthetetlennek érzem magam a folyamatos, feszes tempóból. Nem hiszem, hogy minden nap ugyanolyan terhelhetőek vagyunk, ahogyan azt sem, hogy mindenkinek egyforma ritmusban kell haladnia egy fix sorozatban.
Ezért is tartunk vezetett astanga helyett olyan sok mysore stílusú gyakorlást, ahol együtt a többiekkel, mégis önállóan jógázhatsz. Csak a saját légzésedre kell figyelned, a többiben segítünk!
A mysore stílus számomra szabadságot jelent. Jobban tudok figyelni – gyakorlóként magamra, oktatóként pedig a gyakorlókra. ? Több lehetőségem van személyre szabott segítséget vagy rávezetést adni egy-egy összetett ászanához, vagy csak biztatóan ott állni melletted egy ijesztőnek tűnő fordított póznál.
Lépésről lépésre, a saját ritmusotokban végigkísérni benneteket az astanga sorozatokban az egyik legjobb dolog, amit megszerettem az oktatásban.