Amikor elkezdtem astangázni, még nem tartottak sehol Debrecenben mysore stílusú gyakorlást, hiába kerestem. Otthon nekifutottam párszor az első sorozatnak, de azt meséltem többször is, hogy mai fejjel nem igazán nevezném astangának ezeket a próbálkozásokat ?
Amikor elkezdtem a hatha jóga oktatóképzést, a budapesti Mandala Jógastúdiókba jártam astanga workshopokra, itt elsajátítottam az alapokat, és igyekeztem minél gyakrabban eljutni a péntek esti mysore-ra a Mandala Jóga Ligetbe. Új lendülettel folytattam a rendszeres otthoni gyakorlást, minden nap astangáztam.
Később elkezdtem dinamikus órákat is tartani a Dahliában. Ezek még kiscsoportos gyakorlások voltak max 8 fővel, és időnként felmerült, hogy én mit is gyakorlok pontosan. Akkor még nem igazán hallott itt senki az astanga jógáról, és mivel egyszerűbb volt megmutatni, mint mesélni róla, így elkezdtünk foglalkozni az astanga első sorozatával.
Ha jól emlékszem, volt egy csütörtöki alkalom, ahol a sorozat harmadát, felét vettük csak, ebből alakult ki a csütörtöki vezetett astanga a Mandala Jóga Debrecenben. Volt egy pénteki csoport is, ahol már többen ismerték az alapokat, így ilyenkor haladtunk tovább a gyakorlatsorban. Ez a pénteki alkalom volt, amire később bárki jöhetett saját ütemben gyakorolni akkor is, ha éppen Pesten voltam. Odaadtam Anettnek a Dahlia kulcsát, és olyanok csatlakoztak hozzá akkor, akik ma is megjelennek a mandalás péntek esti mysore-on. Remélem magatokra ismertek ?
A pénteki astangával kapcsolatban mindig az az érzésem, mintha már ezer éve létezne. Mindig ott volt, és ott is lesz az órarendben, egyszerűen nem tudom elképzelni nélküle a hetet. Hiányérzetem van, ha valami miatt muszáj helyettesítést kérnem arra az alkalomra, és nem lehetek ott.
Négy-öt évvel ezelőtt engem is egy péntek esti mysore gyakorlás tett elkötelezett astanga gyakorlóvá, és ezek a péntek esti gyakorlások indítottak el azon az úton is, hogy astanga oktató legyek.